Visszér megnyilvánulása és kezelése. A visszerek leírása és jelentkezésük okai

Ön melyik visszér problémától szenved? Magyarország lakosságának százalékát érinti a visszérbetegség.

A panaszok már a éves korosztály tagjai között is gyakran jelentkeznek — pókháló erek, seprűvénák, visszér megnyilvánulása és kezelése látszó visszerek, lábdagadás, éjszakai lábikragörcs. Az alábbi írásban sorra vesszük a különböző visszér fajtákat.

Mi az a visszér?

Mi az a visszér? Az erek behálózzák egész testünket, szállítva az éltető oxigént a szöveteknek.

Ennek tünetei a betegség stádiumainak, előrehaladottságának megfelelően jelentkeznek. Tünetmentes állapot. Ebben a kezdeti állapotban bár látható tünet nincs, különböző panaszok már utalhatnak a keringési zavarra. Seprűvénák vagy pókvénák hálózatos visszeresség. A belső talpél és a belbokák érhálózata a legérzékenyebb, ezért először itt észlelhető apró tágult visszér-hálózat.

Míg a verőerek a szívünk felől szállítják az oxigén-dús a hashártya visszér, a visszerek biztosítják a szövetektől a széndioxiddal dús vér elszállítását.

A visszér pontosabban fogalmazva visszér betegség tehát ezeknek a vénáknak az elégtelen működése, betegsége. Visszérbetegség esetén az érfal rendellenesen megvastagszik, vagy kitágul, így nem látja el megfelelően a feladatát, azaz nem juttatja el hatékonyan az elhasznált, széndioxid-dús vért a szív felé.

Legfőképpen a lábszár és a comb vénáira jellemző, de máshol is kialakulhat. Milyen visszér típusokat különböztetünk meg?

Kapcsolódó cikkünk

Főtörzsi visszeresség Általában a vénákon belül elhelyezkedő, nyomást-csökkentő billentyű elégtelenségének következményeként alakul ki. Ceruza vastag, kidudorodó, kacskaringós értágulat formájában megjelenhet a lábszár, néha a térd és comb belső részén. Ritkább esetekben a vádlin is kialakulhat.

Visszérgyulladás áttekintés A visszérgyulladás latinul: phlebitis egy vagy több vénának a gyulladásos betegségét jelenti. Bizonyos esetekben kialakulhat visszérgyulladás trombózissal is.

Gyakran jár panaszokkal — a láb fáradékonyabb, estére a boka és a lábszár bedagad, enyhe feszítő fájdalom jelentkezik. Retikuláris vénatágulatok A lábszár és comb külső és hátsó felszínén jelennek meg. Egymással lazán összekapcsolódó, a bőrön keresztül áttűnő mm vastag egyenes lefutású kékes színű értágulatok.

Általában nem emelkednek ki a bőr felszínéből és ritkán okoznak panaszt. Főleg kozmetikailag zavaró tényként vannak jelen.

Seprűvénák Akár 1mm-nél vékonyabb, piros, szerteágazó kis értágulatok, amelyek a bőr felső rétegében fordulnak elő. Rendszerint a mélyebben elhelyezkedő vastagabb vénákból erednek, színük lila, sötétkék vagy vörös.

A láb bármelyik részén megjelenhet, de ezenkívül még látható lehet az arcon, főleg az orron. Csak kozmetikai zavart okoz, nem tekinthető betegségnek. Pókháló visszeresség Ennek a visszér fajtának is több féle megjelenése lehet.

Vannak az igen apró, elszórtan elhelyezkedő, általában rózsaszín megjelenésű visszerek, valamint a csoportosan elhelyezkedő, egy pontból kiinduló, kissé vastagabb, lilás színű visszerek. Ezek a visszértípusok külön-külön vagy együttesen is megjelenhetnek. Mindegyiknek megvan a maga speciális kezelése, amelyet  sebész szakorvosaink  határoznak meg.

FIX TV - Szinusz - Ödémás láb, visszér problémák - 2016.06.015.

Mi a megoldás a visszerességre? A kezelés minden esetben a betegség előrehaladottságától függ: Mivel sokszor az életviteli szokások is meghatározzák a visszeresség kialakulását, ezért enyhe panaszok esetén érdemes először rossz szokásainkon változtatni: Mérsékelni kell az alkoholfogyasztást,  dohányzást  és  túlsúly.

A visszérbetegség okai, következményei és kezelése Kapcsolódó cikkek A krónikus sebek korszerű kezelése Korunk jóléti társadalmainak népbetegsége az elhízás, e gyakran hangoztatott tény mégsem elcsépelt frázis csupán. A túlsúlyosság — és az ezzel többnyire együtt járó ülő életmód — hosszabb távon számos egészségi kockázatot hordoz, köztük az anyagcserezavarok elsősorban a 2-es típusú cukorbetegség és a lipidanyagcsere-eltéréseka szív- és érrendszeri betegségek, illetve a fokozott fizikai terheléssel összefüggő degeneratív ízületi betegségek és alsó végtagi keringési zavarok kialakulását. Az egészségtelen életmód és kiemelten a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a mozgáshiány és a helytelen táplálkozási szokások igazoltan fontos oki szerepet játszanak a vénabetegségek létrejöttében. Jórészt tehát a multifaktoriális etiológiával és az átlagéletkor növekedésével magyarázható, hogy az alsó végtagi keringési zavarok gyakorisága mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban kiemelkedően nagy: átlagosan 40—75 százalék közé tehető.